Végrendelet

Forrás: Sofie világa | 2008 július 27.

Versimádatom régóta megvan, ezt a gyönyörűt Lvica blogjában olvastam, gondoltam megosztom veletek:

Bényei József: Végrendelet

A világot úgyis ki kell bírni.

Ne engedd a virágokat sírni.

Ne engedd a madarakat félni,

a hűséget hóban elvetélni,

az álmokat este megalázni,

almafákat áprilisban fázni,

a perceket ne engedd megállni,

ablakokat örökre bezárni,

csillagfényű éjszakákra lőni,

ösvényeket indákkal benőni.

Ameddig a vállad íve bírja,

vigyázz minden virágtalan sírra,

vigyázz minden társtalan magányra,

füstre, fényre, ember-glóriára.

Aki árva arccal sír az égre,

takarj szelíd álmot a szemére.

Tanulj könnyet, sebet, jajt szeretni:

valakinek embernek kell lenni.

Nektek mi a kedvenc versetek?

2. pocomanka

   on 2008. július 28. hétfő at 20:23

   Szia Sofie-kám!!!
   Igen, van kedvenc versem (ez is nagyon szép) és elkészült az üveggolyóm:))))
   Köszike,hogy gonoltál rám:) Puszi
   

   Hozzászólás jelentése

   Válasz

Mesi

on 2008. augusztus 12. kedd at 09:59

Gyönyörű. Elmentettem. Olvasgatom. Az én jelenlegi kedvencem a blogomon van, ha gondolod, olvasd el: John Galsworthy: Bury Hill
Pusz: Mesi

Hozzászólás jelentése

Válasz

Sofie

on 2008. augusztus 12. kedd at 11:27

Én is elolvastam, ízlelgetem még…nagyon szép! Köszi!

Szalvétával

Forrás: Sofie világa | 2008 február 12.
Vágytam egy kis frissességre (néhány hete), valami tavaszi színkavalkádra, így kicsinosítottam a hímzős dobozomat ezzel a vidám szalvétával.


Barátnőm (másik, nem akinek a zsebest készítettem) kisfiát pedig ezzel a képpel leptem meg. Örültek neki nagyon.

1. Györgyi

   on 2008. február 12. kedd at 19:06

   Nagyon jó lett a dobozka is és a falikép! Néha én is elcsábulok a szalvétatechika felé.