Forrás:
Sofie világa |
2008 augusztus 27
Visszatértünk a nyár utolsó pihenéséből is, egy hetet töltöttünk a párom nagypapájánál Wroclawban. Vittük a bicikliket is párom szülei jóvoltából kocsival.
Vasárnap indultunk és úgy terveztük, hogy a határnál kiszállunk és két napig tekerünk a célig. A tervünket a határ után módosítottuk, mert elég ronda felhők és zápor fogadott, inkább kocsival mentünk a felhők széléig és onnan egy könnyű délutáni 85 km-es tekeréssel beértünk Wroclawba. Így egyszerűbb volt, nem kellett feleslegesen esőben tekerni, szállást keresni… mondjuk az esőben tekerést nem úsztuk meg, mert kb. 60 km után elkapott egy jó kis zivatar. A pechünk az volt, hogy pont kijöttünk egy faluból és sehol nem volt semmi eső ellen védő építmény, így kicsit vizesen később tudtunk beállni egy buszmegállóba és felvenni az esőcuccokat. Eső előtt és után a táj:
Wroclawig a 94-es úton mentünk, volt forgalom, de normálisan lehetett menni, az aszfalt nagyon jó állapotú volt. Aztán Wroclawtól jött a “feketeleves”, én még ennyi lezárást, útfelújítást nem láttam életemben egy városban egyszerre, nem tudom, hogy ez általános-e ott vagy csak mindent ezen a nyáron szeretnének kijavítani
Szerencsénkre Robi GPS-e és a helyismerete hamar célba vitt minket. Este 8 körül már a nagypapánál voltunk:-)
A második napunk Wroclaw megismerésével, feltérképezésével, városnézéssel telt. Furcsa, mióta bicajozok sokkal kevesebbet sétálok, így eléggé kifárasztott mindkettőnket a sok talpalás. Belekezdtünk a törpevadászatba is….. Wroclaw belvárosában elhelyeztek apró (kb 30-40 cm magas) törpe szobrokat, mindegyikhez kitaláltak egy-két mondatos kerettörténetet. Nagyon édesek. Ehhez beszereztünk egy térképet, így játszva ismerkedtünk és jártuk be a belvárost és külvárost (egy törpét pedig az egyetemi negyedben rejtettek el). Az egy hét alatt sikerült mindegyiket lencsvégre kapnunk, volt amelyiket kalandos módon (erről később).
az egyik kedvencem
egy csókolózós pár a házasságkötő terem elött:-)
A biciklizésnek köszönhetően az utóbbi másfél évben ritka volt az, hogy csak úgy sétálgatok és be-benézek egy-egy üzletbe. Általában célirányosan mentem mindig. Itt most volt idő nézelődésre is, és megleptem magam valamivel, amit már itthon nagyon rég kerestem eredménytelenül. Na, nem kell nagy dolgokra gondolni, végre találtam sajtosroló formát!!!! Örömöm határtalan volt, bár Robi nem igazán értette, hogy minek tudok annyira örülni pár forma miatt
Kedden korán keltünk, mert készülődtünk a délutáni vendégek fogadására, aznap ünnepeltük nagypapa névnapját. Salátákat, hidegtálakat készítetteünk. Ebédelni meg a közeli étterembe mentünk. Lengyel ételt ettem, pierogit. Ez egy töltött tészta, létezik belőle húsos, krumplis, túrós is. Fincsi!
pierogis törpe
A lengyel vendégsereg vicces volt, mert én voltam az egyedüli, aki nem ért, nem beszél lengyelül. Robi fordított néha, de főleg az asztal körül segítettem, így jobban elfoglaltam magam. Érdekes nyelv a lengyel, nagyon gyors, pörgős. Néhány kifejezést már megtanultam, és komolyan eljátszottam a nyelvtanulás gondolatával.
Szerdán délelött bicajjal indultunk neki a törpevadászatnak, megnéztük a katedrálisokat, az állatkert mellett a világkiállításra épített épületet és a felújítás alatt álló (állítólag gyönyörű) kertet + szőkőkutat, az egyetemi városrészt.
Ez volt az egyetlen kicsit borongósabb napunk, ez azt hiszem a képeken is meglátszik, a többin végig hétágra sütött a nap.
Rynek
Este kártyáztunk, majdnem sikerült nyernem, de aztán mégsem
Másnap megint sétálgatással, vásárolgatással telt. Beszereztem a decathlonban a téli biciklis cipőmet extra akciósan (itt az örömöm vetekedett a sajtosroló forma megszerzésénél érzettel) és vettem egy széldzsekit bicajozáshoz.
Egy újabb törpe a (régi) börtön épületénél
Egy érdekes szoborcsoport….mintha egy alúljáróba mennének le, a zebra egyik felén le, a másik felén feljönnek.
Péntekre egy hosszabb biciklizést terveztünk. Robi kinézett egy közeli tavat, ahol gondoltunk majd délidőben fürdünk, pihenünk (de aztán kicsit másképp lett
).
Ahogy a beszámoló elején már említettem, Wroclawban mindenhol felújítanak, én még ilyen változatos útburkolaton sosem mentem, volt aszfalt, foltozott aszfalt, sok folt, egy kis aszfalttal, kockakő, mini kockakő, óriás kockakő, betonút (mint a régi M7-es olyan volt)…. a városból kifelé vezető bicikliúton láttunk egy R9-es jelzést, de sehol nem volt jelzőtábla, hogy ez az út merre halad, így a térkép szerint mentünk. De még nem sietek ennyire előre… a törpékről szerettem volna mesélni. Péntekre már az összes törpénk megvolt egy kivételével. Ennek a törpének a megtalálálásához egy kis türelem és szerencse is kellett, mivel a 4-es villamos tetjén utazott. Nekünk szerencsénk is volt, le is sprinteltük (bicajjal) a villamost, így elkészülhetett az utolsó fotó is:-) Jól indult a napunk!
Eléggé aprócska, de meglett
Folytatom is tovább….térkép szerint haladtunk, mindenféle forgalmú és minőségű utakon, mire elértük a tavat, amiből először csak egy hatalmas gátat láttunk. Kicsit csalódottak voltunk, mert az elképzelt fürdős, pihenős tó helyett egy bányatavat találtunk, kavicsbányával és érdekes zöld színű trutyival a tetején….inkább lemondtunk a fürdésről és indultunk vissza, hogy valami árnyékos helyen fogyasszuk el az ebédet. Visszafelé kiderült, hogy a tóhoz vitt az R9-es út, gondoltuk haza azon megyünk, de nem sikerült megtalálni…így elindultunk egy kisebb úton. Ez sokkal kellemessebb is volt, mint odafelé. Összességében nagyon jó kis túra kerekedett belőle, nap végére 102 km-t mutatott a km óra:-)
fürdőtavunk
Este pakolásztam a többiek kártyáztak, készülődtünk a másnapi indulásra. Nagyon jól éreztem magam Wroclawban, Robi nagypapája is nagyon kedves, remélem karácsonykor viszontláthatjuk.
indulás előtt, biciklik már a helyükön
